Agroport-D

Dr. Varga Lajos– Dr. Nagy Gyula

2008. 08 .08.

BEVEZETÉS
A dohánytermesztéshez a termesztők számára a termőterület nagyságától függetlenül megfelelő számú, jó termőképességgel és minőséggel rendelkező fajta szükséges.
Ezt az igényt az AGROPORT-D Kft. (korábban AGROTAB Kft.) nemesítői munkájával igyekszik kielégíteni. Magyarországon jelenleg döntően hazai előállítású fajták vannak köztermesztésben. Ezt részben a korábbi években, részben a napjainkban folyó intenzív nemesítői munka teszi
lehetővé. A fajta előállítás egy permanens folyamat, mely hosszú és következetes munkát igényel. A folyamatos nemesítői munkát szükségessé teszi a kórokozó populáció összetételének, másrészt a dohánytermesztés körülményeinek változása.
A folyamatos fajta előállítást az is indokolja, hogy a termesztők és a gyártók által elvárt és kívánatosnak tartott valamennyi tulajdonság egy adott fajtába történő optimális szintű beépítése – a nemesítési törekvések ellenére – lehetetlen. Így minden előállított fajta kompromisszum eredménye.
Nemesítési munkánk gyakorlatnak átadható eredményeit már számos kiadványban, bemutatón, üzemi kísérletben ismertettük. A fajták összehasonlító vizsgálatának paramétereiről, értékeléséről az elmúlt években a saját és a MADOSZ honlapján jelentettünk meg adatokat.
Jelen munkánkban a virginia típusú államilag elismert fajtáinkkal és egy fajtajelölttel végzett kisparcellás, módszeres kísérletünk 2008. évi eredményeiről számolunk be. A fajták eredményeinek jobb összehasonlíthatósága és értelmezhetősége érdekében a 2002-2007. évek adatait is közöljük.

A KÍSÉRLETI KÖRÜLMÉNYEK RÖVID ISMERTETÉSE
A vizsgálatokat 2002 és 2006 között pallagi kutató telepünkön, csernozjom jellegű homoktalajon végeztük. A vizsgálatba vont termőhely talaja meszet a szántott rétegben nem tartalmaz, közepesen savanyú. A humusztartalom a hazai kategóriák szerinti besorolás alapján „megfelelő”, az AL-P2O5 és az AL-K2O tartalom pedig ”jó-igen jó” ellátottságra utal.
A 2002-2006 között felhasznált műtrágya hatóanyagok mennyisége az alábbi intervallumokban változott: N: 0-40 kg/ha, P2O5: 0 kg/ha, K2O: 150-180 kg/ha.
A 2007 és 2008-as évben kísérleteinket Pallagtól 6 km-re a Gáspár György kertben állítottuk be.
A talaj csernozjom jellegű homok, hasonlóan a pallagi területhez, de nitrogénnel jobban
ellátott. 2008-ban, hasonlóan az előző évekhez, csak nitrogén és kálium került kijuttatásra: N: 40 kg/ha, P2O5: 0 kg/ha, K2O: 140 kg/ha.
A 2008-as év a dohánytermesztés szempontjából a kedvezőbb évjáratok közé sorolható. A tenyészidőben lehullott csapadékösszeg megfelelt a dohány igényeinek, eloszlását tekintve rendkívül csapadékos és szárazabb periódusok követték egymást. Öntözést 2008-ban nem végeztünk.
A kísérlet elrendezését és a kísérletben szereplő fajták kiválasztását a korábbi évek
metodikájához igazítottuk. A kisparcellás kísérleteket négy ismétlésben, 50 töves parcellákon állítottuk be három általunk nemesített, államilag elismert virginia fajtával (Hevesi 9, Hevesi 17, Hevesi 19), egy fajtajelölttel (Hevesi 20) és a PVY fogékony Virginia Delcrest kontrollal.
A kísérleti területen bakhátműveléses agrotechnikát alkalmaztunk (gépi ültetés, mechanikai gyomirtás, tetejezés, kacsmentesítés) minimális növényvédelem mellett. A betakarítást az érési ütemnek megfelelően 4 alkalommal végeztük. Az összes letört levélanyag szárítása egy szárítóban történt, a szárítási rezsimet az átlaghoz igazítva.
A vizsgálatok folyamán minden, a nemesítési célkitűzésben meghatározott tulajdonságot
értékeltünk, de jelen közleményünkben csak a gyakorlati termesztés szempontjából fontos adatokat közöljük.
2008-ban a burgonya y vírus nyomás a kísérleti területen nagy volt, a PVY fogékony fajták fertőzöttsége, a fajták átlagban közel 85%-os volt, míg a rezisztenseké átlagosan 15%.

A VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

A termesztés számára fontos adatokat táblázatokba rendezve közöljük, szöveges értékelés nélkül. A gyakorlat számára érdekes adatokból összesen öt táblázatot készítettünk, melyek közül háromban az elmúlt évek kísérleti eredményeit is közöljük. Ezek információt szolgáltatnak virginia típusú fajtáink száraz- és zöldsúly alakulásáról (1. táblázat), a fajták termelői minőségéről (2. táblázat) és burgonya y vírus fertőzöttségről (3. táblázat). A 4. és az 5. táblázat virginia típusú fajtáink betegség ellenállóságáról és főbb agronómiai tulajdonságairól tájékoztat, a korábbi évek vizsgálati eredményeinek figyelembe vételével.

1. táblázat A virginia típusú fajták zöld és szárazsúly adatainak alakulása, Debrecen-Pallag (2002-2006), Gáspár György kert (2007-2008)

1. Fajtajelölt
2. Zöldsúly adatok (erősen talajfoltos területen, csak tájékoztató adatok)
3. Erősen heterogén, talajfoltos területen
4. Szárítási hiba miatti szárazsúlyveszteség, csak tájékoztató adat

2. táblázat A virginia típusú fajták termelői minősége, Debrecen-Pallag (2002-2006), Gáspár György kert (2007-2008)

1. Fajtajelölt
2. Erősen heterogén, talajfoltos területen

3. táblázat A virginia típusú fajták PVY fertőzöttségének alakulása, Debrecen-Pallag (2002-2006), Gáspár György kert (2007-2008)

1. PVY-nal szemben fogékony kontroll
2. Fajtajelölt

4. táblázat A virginia típusú dohányfajták betegségellenállóságának összefoglalása

1. Fajtajelölt

5. táblázat A virginia típusú dohányfajták főbb agronómiai tulajdonságainak összefoglalása

1. Fajtajelölt

ÖSSZEFOGLALÁS

A szerzők három államilag elismert virginia típusú dohányfajta (Hevesi 9, Hevesi 17, Hevesi 19) és egy fajtajelölt (Hevesi 20) kisparcellás összehasonlító vizsgálatának 2008. évi eredményeit közlik táblázatokba rendezve a korábbi évek adataival együtt.