Agroport-D

A hazai dohányültetvényekben évről évre jelentős károkat okoznak az obligát parazita szádor fajok (dohányfojtó szádor, Orobanche ramosa L., napraforgó szádor, Orobanche cumana Wallr.).

A szádor elleni védekezés, annak speciális életformája miatt, dohányban jelenleg nem megoldott. Magja évtizedekig elfekszik a talajban, így a terület néhány évre dohánytermelésből való kivonása nem oldja meg a problémát. Hatékony vegyszeres védekezés nem áll rendelkezésre, így egyetlen lehetőség az adott területről a dohánytermesztés más területre történő áthelyezése. Tekintve, hogy a termelők dohánytermesztésre alkalmas területei korlátozottak, illetve azok elhelyezkedése, infrastruktúrája, öntözésre való berendezettsége még nehezebbé teszi új területek termesztésbe vonását.

A szádor elleni védekezés más országokban is nagyon súlyos problémát jelent és jelen ismereteink szerint a védekezésre átfogó megoldás nincs.

A hazai termeltető vállalatok kutatóintézetekkel összefogva évtizedek óta keresik a probléma megoldási lehetőségét.

Annak érdekében, hogy a hazai dohánytermő területek fertőzöttségéről pontos kép álljon rendelkezésre, 2014-ben a hazai termeltető vállalatok – DOFER Dohányfermentáló Zrt., ULT Magyarország Kft. – közös 3 éves felmérési programot indított az Agroport-D Kft. részvételével. A probléma jelentősége miatt a felmérés a 3. évet követően 2017-ben és 2018-ban is folytatódott.

A program célja a beültetett területek szádor fertőzöttségének felmérése, mely minden évben július 15-30. között történik. A területek 3 kategóriába kerülnek besorolásra:

• 0-5% közötti fertőzöttség: A szádor nincs jelen, vagy elvétve található a területen.
• 5-20% közötti fertőzöttség: A szádor szórványosan megjelent a tábla területén. A kialakult fertőzöttség mellett megfelelő agrotechnika alkalmazása esetén még lehet eredményesen dohányt termelni.
• 20% fölötti fertőzöttség: A területen a kialakult szádorfertőzöttség mellett eredményesen már nem lehet dohányt termelni, területcserét kell alkalmazni.

A felvételezés táblánként történik, a virginia és burley területek eredményeit külön kezelve.

A felvételezés öt évének eredményei az 1. és 2. ábrán láthatóak. 2015-ben a megelőző évhez képest jelentősen magasabb volt a szádorfertőzöttség értéke a virginia területeken, míg a burley területeken kisebb volt az eltérés. A 2015-ös év rendkívül meleg és száraz volt, így mindkét tényező hozzájárult a magas fertőzöttségi értékhez, illetve a szádor a szokásos megjelenési idejéhez képest korábbi károsításához is, ami az általa okozott károkat még tovább fokozta.

A virginia területeken 2016-ban a 2015-ös értékekhez képest jelentős változás nem történt a 0-5%-os fertőzöttségi kategóriában, viszont tovább nőtt a szádorral súlyosan fertőzött területek részaránya (20%

2017-ben mind a virginia, mind a burley ültetvényekben jelentősen csökkent a 0-5% fertőzöttségi kategóriába tartozó és nőtt a közepesen, illetve erősen fertőzött területek aránya. A változás a burley esetében a korábbi adatokhoz képest nagyobb mértékű volt, de abszolút értékben a virginia területek nagyobb arányban szádor fertőzöttek.

2018-ban a virginia területek fertőzöttsége a 2017-es értékeknél minimálisan kisebb volt, míg a burley esetén közel egyezőek voltak a kategóriánkénti értékek.

A virginia, burley területekhez képest magasabb fertőzöttsége a virginia területek korlátozottabb cserélhetőségére vezethető vissza.

Fontos hangsúlyozni, hogy a közölt adatok az országos fertőzöttségi helyzetet mutatják, ami jelentősen eltérhet a termeltető vállalatok, termelői körzetek, termelők szintjén.

A szádor okozta probléma megoldása érdekében az elmúlt években több kísérlet is beállításra került, ez idáig kisebb eredményekkel.

Ígéretesnek és hatékonynak bizonyult a klórszulfuron herbicid hatóanyagra rezisztens dohányfajták használata a szádor elleni védekezés céljára. A klórszulfuron hatóanyag már nem elérhető a piacon, emiatt ez a módszer a gyakorlatban nem használható.

Korábbi kísérleti eredmények alapján indítottunk programot különböző hatóanyagú gyomirtószerek dohányra és a szádorra gyakorolt hatásának vizsgálatára. A készítményeket laborban és szántóföldön vizsgáltuk. Több hatóanyagnál megállapítottuk, hogy az alkalmazott dózisban a dohány jól tolerálja őket.

A 2018-as év tapasztalatai alapján a tovább folytatjuk a felmérést és a szántóföldi kísérleteket 2019-ban. A készítmények szádor irtó és fitotoxikus hatásának értékeléséhez további vizsgálatok szükségesek.

Az elmúlt év eredményei alapján szádor toleráns fajták termesztése és értékelése is elkezdődött.

1. ábra Hazai virginia dohánytermő területek szádorfertőzöttsége, 2014-2018

2. ábra Hazai burley dohánytermő területek szádorfertőzöttsége, 2014-2018

Fekete Tibor, ULT Magyarország Kft.
Orosz Tibor, DOFER Dohányfermentáló Zrt.
Varga Lajos, koordinátor, Agroport-D Kft.