Agroport-D

A hazai dohányültetvényekben évről évre jelentős károkat okoznak az obligált parazita szádor fajok (dohányfojtó szádor, Orobanche ramosa L., napraforgó szádor, Orobanche cumana Wallr.).

A szádor elleni védekezés, annak speciális életformája miatt, dohányban jelenleg nem megoldott. Magja évtizedekig elfekszik a talajban, így a terület néhány évre dohánytermelésből való kivonása nem oldja meg a problémát. Hatékony vegyszeres védekezés nem áll rendelkezésre, így egyetlen lehetőség az adott területről a dohánytermesztés más területre történő áthelyezése. Tekintve, hogy a termelők dohánytermesztésre alkalmas területei korlátozottak, illetve azok elhelyezkedése, infrastruktúrája, öntözésre való berendezettsége még nehezebbé teszi új területek termesztésbe vonását.

A szádor elleni védekezés más országokban is nagyon súlyos problémát jelent és jelen ismereteink szerint a védekezésre átfogó megoldás nincs.

 A hazai termeltető vállalatok kutatóintézetekkel összefogva évtizedek óta keresik a probléma megoldási lehetőségét.

Annak érdekében, hogy a hazai dohánytermő területek fertőzöttségéről pontos képet kapjunk, 2014-ben a hazai termeltető vállalatok – Dofer Zrt., ULT Magyarország Zrt. – közös felmérési programot indított az Agroport-D Kft. részvételével.

A 3 éves program (2014-2016) célja a beültetett területek szádor fertőzöttségének felmérése, mely minden évben július 15-30. között történik. A területek 3 kategóriába kerülnek besorolásra:

• 0-5% közötti fertőzöttség: A szádor megjelent a területen.
• 5-20% közötti fertőzöttség: A szádor szórványosan megjelent a tábla területén. A kialakult fertőzöttség mellett megfelelő agrotechnika alkalmazása esetén még lehet eredményesen dohányt termelni.
• 20% fölötti fertőzöttség: A területen a kialakult szádorfertőzöttség mellett eredményesen már nem lehet dohányt termelni, területcserét kell alkalmazni.

 A felvételezés táblánként történik, virginia és burley területek eredményeit külön kezelve.

A 2014 és 2015 év eredményei az 1. és 2. táblázatban láthatóak. A 2014. és 2015. év adatai megerősítik az idén az ültetvényekben tapasztalt, a korábbiakhoz képest is magasabb fertőzöttséget. Ez év rendkívül meleg és száraz volt, így mindkét tényező hozzájárult a magas fertőzöttségi értékhez, illetve a szádor a szokásos megjelenési idejéhez képest korábbi károsításához is, ami az általa okozott károkat még tovább fokozta.

A virginia, burley területekhez képest magasabb fertőzöttsége a virginia területek korlátozottabb cserélhetőségére vezethető vissza.

 A jelenleg dohánytermesztés alatt álló területek több, mint 3%-a olyan mértékben fertőzött, hogy az dohánytermesztésre gyakorlatilag alkalmatlan. 2015-ben több, mint 13%-a az össz termőterületnek az 5 és 20% fertőzöttségi intervallumba esik, azaz a szádor további felszaporodása és a terület  termesztésből való kiesése bekövetkezhet.

A felmérés 3. záró éve 2016-ban lesz, aminek az eredményéről beszámolunk.

E program kapcsolódik az AERET európai kutatásaihoz, mely keretében különböző termőhelyekről szádor mintavétel történt, melyek vizsgálata Franciaországba történik.

A szádor okozta probléma megoldása érdekében az elmúlt években több kísérlet is beállításra került, ez idáig kisebb eredményekkel. Az elkövetkezőkben vegyszeres védekezés fele teszünk újabb lépéseket, ezen a dohánytermesztést súlyosan fenyegető kártevő visszaszorítása érdekében.

 1. táblázat. Hazai virginia dohánytermő területek szádorfertőzöttsége, 2014-2015

2. táblázat: Hazai burley dohánytermő területek szádorfertőzöttsége, 2014-2015

Fekete Tibor, ULT Magyarország Zrt.,  Orosz Tibor, Dofer Zrt.,  Varga Lajos, koordinátor, Agroport-D Kft.