Ültetvényszemle és fajtabemutató az AGROPORT-D Kft.-nél
2008.08.04-én tartotta az AGROPORT-D Kft. a minden évben megrendezésre kerülő dohány vetőmagszemlét és fajtabemutatót.
A vetőmagültetvények Pallagon, a kísérletek a Gáspár György-kertben kerültek bemutatásra a szemlén részt vevőknek; a termelők, termeltetők képviselőinek és a vetőmagtermesztést felügyelő hatóság, az MgSZH felügyelőinek.
Az idei évben 3 vektorháló alatt 4 fajta (Hevesi 9, Hevesi 17, Hevesi 19, Pallagi 5) és egy fajtajelölt vetőmagjának előállítása történik (Hevesi 20).
A rendkívüli júniusi és júliusi csapadék (145 – 140mm) a vetőmagtermesztést is érintette, ennek ellenére az ültetvények jó kultúrállapotúak, így a tervezett mennyiségű vetőmag jó minőségben előállítható.
A kísérletek a Gáspár György kertben kerültek beállításra. Az idei évben a vírusbetegségek közül az Y vírusnyomás kiemelkedően nagy volt, és a korábbi évekhez képest mintegy 10 nappal korábban jelentek meg az első fertőzött növények. Ez a nagy fertőzöttség nemesítői oldalról rendkívül kedvező, mivel a PVY rezisztenciára való szelekció nagyon jól elvégezhető. Egyéb vírusfertőzöttség alacsony volt, így kismértékű a CMV fertőzöttség, TSWV gyakorlatilag nem fordult elő.
A köztermesztésű dohányban, ami a kísérletek mellett található, a víznyomás és a vírusfertőzöttség közötti kapcsolat jól megfigyelhető, mivel a vízállásos területeken az Y fertőzöttség sokkal magasabb, ami a vírusfertőzöttség és a növény kondíciójának szoros összefüggésére utal.
A PVY fertőzöttség mértékét jól mutatja, hogy a Coresta PVY kísérletben szereplő 7 Y rezisztens fajta fertőzöttségének átlaga 15%, míg az 5 fogékony fajta átlaga 84%.
A beállított szelekciós és módszeres kísérletek közül bemutatásra került az országos virginia (OV) kísérlet, melyben 3 hazai elismert fajta (Hevesi 9, hevesi 17, Hevesi 19) és a Hevesi 20 fajtajelölt szerepel a Virginia Delcrest kontrollal. A kísérletben a legkisebb PVY fertőzöttség a Hevesi 17 és Hevesi 19 fajtánál volt, 9-9%, a Hevesi 9-é 14%, a Hevesi 20-é 28%, a fogékony Virginia Delcrest-é 82%.
A virgnia módszeres kísérletben a lehetséges szülővonalak vizsgálata folyik, külföldi fajták és a Hevesi 9 kontrol mellett. Három külföldi fajta szerepel ebben a kísérletben, egy amerikai: az NC 100-as és két francia: ITB 33024, ITB 609. Az NC 100 PVY fertőzöttsége 41%, az ITB 33024-é 40%, az ITB 609-é 38%-os. Ez a kísérlet közvetlenül az OV mellett helyezkedik el, így lehetőség van a hazai és a külföldi fajták rezisztenciájának közvetlen összehasonlítására. Látható, hogy a hazai fajták fertőzöttsége jóval alacsonyabb, így rezisztenciájuk sokkal jobb, mint az itt szereplő külföldi fajtáké.
A VF1 kísérletben azok az F1 keresztezések szerepelnek, melyek eddigi eredményeik alapján fajtajelöltek lehetnek. 9 virginia kombináció szerepel a kísérletben a Hevesi 9 kontrol mellett. A Hevesi 9 fertőzöttsége 18%, míg 9 kombináció közül 8 esetében a fertőzöttség ez alatti, 5-13% közötti. A VF1-ben szereplő anyagok közül 7 vetőmagjának felszaporítása folyik vektorháló alatt, készülve a következő évi üzemi kísérletekre, ahova ezek közül azok kerülnek kihelyezésre, melyeknek az idei eredményeik is megfelelnek az elvárásoknak.
A burley kísérletek közül az országos nagylevelű és a burley módszeres kísérletek kerültek bemutatásra.
Az országos nagylevelű kísérletben 5 fajta, két államilag elismert burley fajta (Pallagi 5, Pallagi 7), egy fajtajelölt (Pallagi 11) szerepel két külföldi kontrol mellett (TN 86, TN 90). Mind az öt fajta Y fertőzöttsége alacsony, 4 és 7% közötti.
A burley módszeres kísérlet, hasonlóan a VF1 kísérlethez, a leendő fajtajelöltek kiválasztását szolgálja, a Pallagi 5, Pallagi 7 és a TN 90 kontroll mellett. A PVY fertőzöttség 0 és 14 % között változott. A következő évi üzemi kísérletekre három burley kombináció vetőmagját szaporítjuk fel, melyek az eredmények ismeretében kerülnek majd kihelyezésre.
Összességében elmondható, hogy mind a virginia, mind a burley fajtacsoporton belül számos jó rezisztenciájú, jó termelői és ipari minőségű kombinációkkal rendelkezünk, melyek további kisparcellás és üzemi vizsgálata után a későbbiekben fajtajelöltek és fajták lehetnek.